Hogyan befolyásolják a dolgozói rendezvények egy cég eredményességét?

KezdőlapTudásbázis
Hogyan befolyásolják a dolgozói rendezvények egy cég eredményességét?

Sokan még mindig kiadásként tekintenek a céges rendezvényekre. Valójában az egyik legokosabb befektetés, amit egy vállalat megtehet – és a számok is ezt támasztják alá.

Amikor egy HR-vezető vagy egy cégvezető elé kerül a dolgozói rendezvény büdzséje, az első ösztönös reakció sokszor a következő: „Ez szép dolog, de mennyi pénzbe kerül, és mit kapunk érte cserébe?”
Ez jogos kérdés. Sőt, pontosan ez a jó kérdés – mert a válasz meglepőbb, mint gondolnád.
A dolgozói rendezvények, köztük a céges családi napok, nem csupán a jókedv és az együtt töltött idő szempontjából van értékük. Közvetlen, mérhető hatásuk van a vállalat működésére, a munkaerő megtartására, a toborzás hatékonyságára és végső soron az üzleti eredményekre is. Nézzük meg, hogyan.

 

Az elköteleződés és a fluktuáció összefüggése – ami valóban forintban mérhető

A Gallup évente végzett globális munkahelyi felmérései következetesen ugyanazt mutatják: az elkötelezett dolgozók 21%-kal produktívabbak a nem elkötelezett társaiknál, és 59%-kal kisebb valószínűséggel hagyják el a munkahelyüket belátható időn belül.

Ez nem csupán elvont statisztika. Gondolj bele: egy tapasztalt munkavállaló elvesztése és pótlása – a toborzás, a kiválasztás, a betanítás és a kiesett produktivitás együttes költségét számolva – általában az éves fizetés 50-200%-ába kerül a vállalatnak. Egy 50 fős csapatnál, ahol évente 4-5 ember megy el azon az egyszerű okból, hogy nem érezték magukat értékelve, ez milliós tételeket jelent.

A dolgozói rendezvények – és különösen a közösséget erősítő események, mint egy jól megszervezett céges családi nap – közvetlenül hatnak az elköteleződési mutatókra. Nem önmagukban és nem varázsütésre, de szervesen, egy tudatos vállalati kultúra részeként igen.

 

Amit a rendezvény valójában kommunikál

Egy dolgozói esemény soha nem csak az eseményről szól. Arról is szól, amit a vállalat ezzel a gesztussal mond a csapatának.

Amikor egy cég megszervez egy gondosan összerakott, minőségi rendezvényt – ahol a gyerekekre is gondoltak, ahol a részletekre is figyeltek, ahol nem érezhető a spórolás -, akkor ez azt üzeni a dolgozóknak:
„Látunk titeket. Nemcsak mint munkavállalókat, hanem mint embereket, mint szülőket, mint családokat.”

Ez az üzenet beépül. Hatása nem másnap reggel látszik, hanem abban, ahogyan az emberek a munkahelyükről beszélnek – egymás között, otthon, és amikor valaki megkérdezi tőlük: „Te jó helyen dolgozol?”

 

A munkáltatói márka: a legolcsóbb toborzási eszköz

Az employer branding, azaz a munkáltatói márka mára az egyik legfontosabb versenyelőnnyé vált a munkaerőpiacon – különösen olyan szektorokban, ahol magasan képzett és nehezen pótolható munkaerőt kell vonzani és megtartani.

Egy pozitív munkáltatói kép nem hirdetésekből épül – legalábbis nem elsősorban. A dolgozók személyes tapasztalataiból, ajánlásaiból és a közösségi médiában megosztott tartalmakból épül. Egy emlékezetes céges rendezvény után az emberek fotókat tesznek ki, posztolnak, mesélnek. Ezek az organikus megnyilvánulások érnek a legtöbbet – hitelesebbek minden fizetett hirdetésnél.

Ráadásul a toborzásra fordított erőforrásokat is csökkenti: ha az emberek maguktól ajánlják a munkahelyüket a barátaiknak és ismerőseiknek (employee referral), az a legjobb és legolcsóbb jelöltforrás, amit egy cég elérhet.

 

Csapatkohézió: az a valami, amit nem lehet prezentációval megcsinálni

A legtöbb csapatépítési kezdeményezés az irodában zajlik – workshopok, tréningek, meeting-sorozatok. Ezeknek megvan a maguk helye és értéke. De van valami, amit ezek nem tudnak megadni: az informális, kötetlen együttlét élményét.

Amikor a kollégák kilépnek a megszokott szerepeikből – amikor a vezető elveszíti a zsákos futást, a csendes analitikus kiderül, hogy zseniálisan sütögeti a húst, és a két részleg, amelyik eddig alig kommunikált, most közösen nyer egy csapatversenyt -, akkor valami valódi és tartós dolog épül.

Ez a kohézió aztán visszaköszön a napi munkában: jobb együttműködésben, gyorsabb döntéshozatalban, nyitottabb kommunikációban. Nehéz pontosan mérni, de aki látott már egy csapatot egy jó rendezvény előtt és utána, az pontosan tudja, miről van szó.

 

Mérhetőség: hogyan tudd igazolni a befektetést?

Az egyik leggyakoribb kihívás, amellyel HR-es és marketing szakemberek szembesülnek, amikor egy rendezvény büdzséjét kell megvédeniük a vezetőség előtt: hogyan mutassuk ki a megtérülést?

Néhány konkrét mérési lehetőség, amit egy profi rendezvényszervező is tud támogatni:
Részvételi arány és trend. Ha évről évre nő az önkéntesen részt vevők aránya, az már önmagában mutatja, hogy az emberek értékelik és várják az eseményt.
Rendezvény utáni elégedettségi felmérés. Rövid, anonim kérdőív a résztvevőktől – ezek adatai könnyen prezentálhatók és összehasonlíthatók évről évre.
Fluktuációs adatok korrelációja. Ha a rendezvény bevezetése vagy minőségének javítása után csökkent a kilépési arány, ez az összefüggés megmutatható.
Munkáltatói értékelések. A Glassdoor-jellegű platformokon (Magyarországon egyre elterjedtebb a JobRatings és hasonlók) megjelenő pozitív visszajelzések között rendre felbukkannak a közösségi programok.
Social media aktivitás. Ha a dolgozók önként posztolnak a rendezvényről, ez mérhető – és bizonyítja, hogy valódi értéket kaptak.

 

A „nem szervezünk rendezvényt” is döntés – csak épp a másik irányba

Sokan azt gondolják, hogy a rendezvény elmaradása semleges döntés: nem nyersz, nem veszítesz. Ez sajnos nem igaz.
A dolgozók figyelik, hogy a cég mit tesz értük – és azt is figyelik, mit nem. Ha a versengő munkáltatók egyre több figyelmet fordítanak a munkahelyi élményre és a közösségépítésre, és te nem, az is üzenet. Csak nem az, amelyiket küldeni szerettél volna.

A dolgozói rendezvények hatása nem egyszeri és nem azonnali – hanem folyamatos és összetett. Hatással vannak az elköteleződésre, a fluktuációra, a toborzás hatékonyságára, a csapatkohézióra és a munkáltatói márkára. Mindezeken keresztül pedig – közvetetten, de valósan – a cég üzleti eredményességére is.
A kérdés tehát nem az, hogy „megéri-e rendezvényt szervezni?”
A kérdés az, hogy „megéri-e nem szervezni?”

 

Ha szeretnéd, hogy a következő céges rendezvényed ne csak kellemes élmény, hanem valódi befektetés legyen – kérj díjmentes konzultációt, és megmutatjuk, hogyan csináljuk ezt mi a Perfect Eventnél.

Add meg a neved, telefonszámod és rövidesen visszahívunk